Zserbó, a 6 éves ivartalanított sziámi fiú cica egész kiskora óta élt a gazdival lakáscicaként és családtagként, egy Budapesthez közeli kisvárosban, egy családi házban, aki vélhetőleg saját magát is leginkább gyereknek gondolta. A családba pedig nemrégen érkezett egy második gyermek, Mia az embergyerek, akivel a legjobb barátok lettek nagyon gyorsan. A kertbe csakis felügyelettel járt ki mindig, és akkor is nagyon rövid időre. 

Egy napon a vendégségbe érkezett családtagok nyitva hagyták az ajtót estefelé véletlen egy pillanatra, amin Zserbó kisétált, és sajnos mire észrevették, hogy nincsen benn, már sehol sem találták. Átvizsgálták az egész kertet, szólongatták, de Zserbónak hűlt helye volt. Nagyon megviselte az egész családot a hiánya, egész éjjel keresték, de sehol sem találták. 

Következő napon délután találtak ránk, és egyből telefonáltak. Szerencsére még aznap délután ki is tudtunk menni, így egy majd 24 órás nyomon indultunk el. Demi a szagfelvételt követően először a kertet nézte végig, majd a hátsó szomszéd felé szaglászott, és kiment elöl az utcára. Ezután az út másik oldalán a szemben lévő szomszéd kertjébe szagolt be, ahová nagyon kedvesen be is engedtek minket, ott viszont leginkább csak közvetlenül a kerítés mellett lévő kupacnyi építkezési anyag körül nézett körül, majd kisétált, bár azért egy pillanatra megállt a konyhánál, ahol épp vacsorához készülődtek, persze azért, ha rajta múlik, próbálta volna meginvitálni magát egy gyors vacsorára. :)

Ezután végignézte a tömböt, de ott semmi további nyom nem volt, így visszament a kerthez és ezúttal a hátsó szomszédhoz akart bemenni.

Szerencsénkre nagyon kedves szomszédok laktak minden irányban, így lehetőséget kaptunk arra, hogy bejárjuk azokat a kerteket, ahová Demi be akart menni. 

A hátsó szomszédnál a lépcső alatti raktárnál nagyon izgatott lett, de aztán hátrafelé vezettek nyomok a Duna felé a bejárati kapu alatt. Ezután oldalirányba szagolt, de mivel a másik oldal fele is voltak nyomok, és oda tudtunk épp bemenni, ezért megkértem Demit, hogy ott nézzük át a nyomokat. Ott viszont határozottan a gazdik háza felé vezettek vissza a nyomok, és mivel az a kert volt szemben azzal a házzal, ahová Demi először ment, így azt vélelmeztem, az volt a korábbi nyom, így visszamentünk a hátsószomszédhoz, és elkezdtük átnézni a lépcső alatti raktárt. Ezután viszont már Demi egyértelműen a másik oldal felé szagolt, és ment le a Dunához újra, ahol voltak bokrok és egy kis nádas is.

Hozzátartozott az igazsághoz az is, hogy újabban két cica járt át enni a gazdiék kertjébe, és bizony-bizony a másik két cica mancsai bőven benne lehettek Zserbó üldöztetésében, mert a mi munkánkat is mindkét cica elégedetten, öntelten nézte végig. És az volt az érdekes, hogy a két közvetlen szomszédban helyezkedtek el a keresés ideje alatt, azzal a testjellel, hogy bizony ezen a területen ők az urak, és leginkább Demi se nagyon szaglásszon másfele. Demit persze nem olyan fából faragták, hogy ez különösebben érdekelje, ment tovább a saját orra után! :)

Szerencsére a gazdik mivel azon a környéken mindenkinek szóltak, hogy ha valaki lát egy idegen cicát, szóljanak, és azért is szóltak előre, hogy menni fogunk, nagyon nagy szerencsénk volt, mivel pont ott, ahol álltunk, a másik házból, amerre Demi szagolt a hátsószomszédtól, kifutott valaki szólni nekünk, hogy épp akkor ugorhatott be hozzájuk egy cica, és nem őt keressük-e! És bizony-bizony Zserbó volt az! Szerencsére az ő kutyájuk nem bántotta, csak mereven nézte a cicát, aki bebújt ott egy kis lyukba! :) Nagy nehezen hordozóba került, ezután a hazautat Zserbó már kézben, hordozóban sétálva tette meg! :) 

Persze mire hazaértünk a gazdiékhoz, addigra a két idegen cica pozíciót váltott, és odafeküdtek a gazdiék kertjéhez, látványosan nem túlságosan örülve a sikerünknek. :) 

Nagyon örülök, hogy tudtunk segíteni, és Zserbónak pedig az ijedtségen kívül semmi más baja nem lett, és az aznap estét már újra az otthon melegében tölthette!

A gazdi szavait pedig itt olvashatjátok: 

Ahhoz, hogy gördülékenyen tudjunk így működni, rátok is szükség van, sajnos sokkal jobban, mint eddig!
Így kérlek, ha megtehetitek, támogassatok minket! Ha pénzadománnyal tudsz segíteni nekünk, akkor azt a Raiffeisen Banknál vezetett 12011351-01646350-00100008 bankszámlámra való utalással teheted, vagy mód van paypal-on keresztül is utalni nekünk! 

Mindenkinek köszönjük, és hálásak vagyunk mindenkinek, aki eddig vagy a jövőben is hozzájárul ahhoz, hogy tovább működhessünk!