nyomkövetés

Legutóbbi sikeres keresési munkáink

 

Keresőkutyás Szolgálat Logo

Pupi

Pupit, a fekete teknőcmintás lány cicát, hat hónapos korában fogadta örökbe a gazdija, aki  mostanra már több, mint 2 éves. Kis mérete ellenére, elég aktív és makacs típusnak írta le a gazdija. Idegenekkel ugyan óvatos, de nagyon kíváncsi. Kedvenc időtöltései egyike a panelház a folyosóján való üldögélés és a szomszéd cicával való haverkodás. 

Egyik nap azonban Pupi eltűnt a szokásos helyéről, mire keresni kezdte a gazdi. Nagyon megijedt, égre-földre kereste, pincében is járt és minden olyan helyen, ahol azt gondolta, egy cica elbújhat. Sehol nem találta. Ezután már sokan segítettek neki a keresésben, szomszédok, barátok egyaránt segédkeztek! Szórólapokat, plakátokat is tettek ki az utcára is, és sokan keresték minden lehetséges helyen a házban is, de nem akadtak a nyomára. Féltek, hogy biztosan kijutott az utcára, mivel a házban sehol sem találták, és mivel ez egy forgalmas belvárosi kerületben volt, ez semmiképp sem volt egy örömmel teli gondolat. 

Még az eltűnés napján akadt ránk a gazdi, és vasárnap késő délután, estefelé telefonált, ki tudunk-e menni. Mi azonnal mentünk, még este, mert tudtam, minden perc számíthat ilyen esetekben, így 24 órán belül a helyszínen voltunk. 

Demi szokásos módon nagy elánnal kezdte meg a munkát, alig várta, hogy dolgozhasson! Még az sem érdekelte, hogy a szomszéd macska kinn ült és minden mozdulatát figyelte. :)

Végigjárta a cica útvonalát emeletről-emeletre lefelé haladva, az egyik szemétledobónál megállt, és oda mindenképp be akart jutni. Akkora hisztériát csapott, hogy a szomszédok azonnal nyitották neki a ledobót, de ott már csak a szaga volt sajnos, onnan addigra továbbállt, így mi is továbbmentünk lefelé, egészen a pincéig. Ahol ismét követelte a bebocsájtást és onnantól kezdve pedig már láttam Demin, hogy bizony közelítünk a cicához. Egyre és egyre gyorsabb tempóra kapcsolt, és egy sötét folyosó, elzárt, fakkos rész végében megtaláltuk Pupit, aki ott ült és meredten nézett minket, pont úgy, ahogy a fenti haverja! :) 

Ekkor javasoltam a gazdinak, hogy mi most felmegyünk a felszínre, ő maradjon a cicával, és hívogassa, csalogassa étellel türelmesen, mivel az a folyosórész zárva volt, így a cica kicsalogatása tűnt a leggyorsabb megoldásnak. Annál is inkább, mert láttam, hogy a cica nem olyan sokkos, és amint kikerültünk a látószögéből, már üvöltve magyarázta a sérelmeit a gazdájának! :) Így bíztam a gyors kicsalogatás sikerében, mi pedig fent megvártuk őket. A kicsalogatás sikeres volt, és Pupi nem sokkal később már a gazdi ölében igyekezett is fel a lakásba, a biztonságot jelentő lakás falai közé! 

Közben Demit a lakók is körülrajongták, ő pedig természetesen élvezte a rivaldafényt! :) Büszkén pózerkodott a róla készülő fotókhoz! :)

 

A gazdi szavait pedig itt olvashatjátok: 

 

gallery/image