nyomkövetés

Legutóbbi sikeres keresési munkáink

 

Keresőkutyás Szolgálat Logo

ÁRON

gallery/aron

Áron egy 3 év körüli, menhelyről mentett, kistestű kutya. Szürkés színű, rövid szőre van. Különös ismertetőjele, hogy 3 lába van. Nagyon nehéz sorsa volt eddig, többszörösen sérült kutya. Október 1-jén, vasárnap délután szökött el a Róna utcából. Utoljára pár órával később a Szőnyi út / Ogyala köz környékén látták. 

Demi Áron első tartózkodási helyétől indult egy nappal később, ahol utoljára látták őt, ami a XIV. kerületben a Szőnyi úton volt. Onnan a Rákos-patak mentén haladt a nyom Dunapláza irányába. Nyomkövetés közben jött egy telefon, hogy ott látták a Váci úti Tesco mögötti füves területen Áront, tehát a nyom jó volt. Ott Demi a sínek irányába indult el, tehát esélyesnek találtuk a Népszigetet, és Újpestet. Sajnos azonban ezen a ponton be kellett rekeszteni a keresést. Délutánra kiderült, hogy az irány ismét jó volt Demi részéről, mert Újpesten látták, majd pedig a Göncöl u.-nál, tehát visszafordulhatott a XIII. kerületbe. Ezért onnan folytattuk a nyomkövetést következő alkalommal, ahol Demi tökéletesen végigment a nyomokon, úgy, hogy a gazdái erősítették meg azt, hogy Demi pontosan ott halad, ahonnan nap közben jöttek a bejelentések. Majd erős, friss nyom volt a patakon keresztül a Reiter u.-n kifelé a Hungária krt. felé. Sajnos ismét kicsúszott a markaink közül, de akkor Demi munkája nyomán azt vélelmeztem, hogy újra Rákosrendező felé vette az irányt Áron. Tehát akkor a Béke tér és Rendező között mozoghatott. Esélyes volt, hogy visszamegy Zuglóba a Szőnyi út felé, ahonnan hajnalban kezdtük a nyomkövetést vagy pedig kilyukadhatott újra a Rákos-patak mentén!

Következő napon is kimentünk keresni. Mivel sajnos akkor nagy eső révén semmi hír nem volt egész nap Áronról, Demivel "vakon" és szagminta nélkül indultunk. Demi a Tatai úthoz vezetett az esőben, majd ott kifelé a Tahi út irányába kifelé a patakhoz. Ott valahol mindenáron be akart jutni egy telepre! Sajnos azonban nem tudtuk átvizsgálni éjszaka révén. Még két építkezés volt gyanús, az egyik a Tatai út - Szegedi út sarkán lévő, a másik a Frangepán utcában. Átmentünk a Szőnyi út oldalára is, ott végignéztük a bokrokat, erdős részeket, ott semmi eredmény nem volt, a Szőnyi út elején viszont, ahol már egyszer majdnem meglett Áron, Demi ott is bejelzett ismét, tehát azt vélelmeztem, hogy oda is visszajárhat.

Következő napon mikor elállt az eső, ismét megerősítették Demi jelzését, mert ott újra látták pont ott a telepnél és a Tatai úton! A gazdái kimentek délelőtt a Demi által megjelölt telephez és Áron még akkor is ott volt! Sajnos megint nem sikerült megfogniuk, mert szegény Áron sokkos állapotban volt, és csak futott és futott Rákosrendező felé visszafelé a sínek mentén!

Délutánra a XV. kerületből érkeztek a telefonok, hogy ott látták Áront, így este ott folytattuk a keresését. Demi aznap is tökéletesen ment végig mindenhol, ahol látták korábban a kutyát, és iszonyat erővel tört be a Nyaraló utcába! Ott tovább akart menni, de zsákutca révén, meg kellett kerüljük. Demi behatárolta, hogy a Régi Fóti út Szentmihályi út - Telek u - Szilas patak tömbben töltheti Áron az éjszakát, sajnos egyik telekre sem jutottuk be éjszaka révén, hogy átnézhessük azokat.

Következő napon megerősítették ismét Demi munkáját, mert a Régi Fóti úton látták futni kifelé, egy TSZ-hez. Ezért következő hajnalban ott folytattuk a nyomkövetést, ahol előző nap utoljára látták Áront. Egy telepre futott be, ahol Demi friss nyomot talált! Professzionális, ha úgy tetszik "tankönyvi" szántóföldes nyomkövetés után, egy tehenészetnél jelzett Demi. Sajnos nem volt nálunk csapda, így nem tudtuk kihelyezni akkor. Nap közben jött az értesítés, hogy újra látták Áront, átfutott egy másik, közeli telepre, mert ott valószínűleg túl sok volt az ember és a gép. Gazdái odamentek és ők is látták Áront, ezért szétszórtak némi eledelt és a ruháik darabjait, mivel a szag minden kutyára erősen hat. Hamarabb azonosítja be a gazdiját a szag alapján, mint a kép vagy hang alapján. A terv bejött. Mivel a hely ideális volt a megnyugvásra, és a gazdik szaga is odakötötte, Áron letáborozott végre.

Másnap reggel Áron gazdái kitelepedtek (szigorúan csak ők) és csapdát is kihelyeztek! És vártak és vártak, sugározták felé a nyugalmat, és az autó ajtaját is nyitva hagyták a csapda közelében. És megtörtént a csoda! Áron a szagok mentén haladt, végre felismerte az autót és szép lassan odament, majd beugrott a kocsiba, mert végre felismerte a kocsiban ülő gazdi hangját is, és örömujjongásban tört ki!  Nagyon örülök, hogy ez a keresés is sikerrel zárult és a kis manó az estét már otthon tölthette a pihe-puha ágyikóban! 

 

Ígértem nektek a Facebook oldalunkon , hogy fogok még írni pár személyes gondolatot erről a keresésünkről. Félelmetes volt látni azt az összefogást, ami Áron kutya esetében megmozgatta az egész országot, ami nagyon-nagyon pozitív és előremutató! És ez a keresés ezért is válhatott az egyik kedvencemmé, mert végre, hála a nagy nyilvánosságnak, pontosan kontrollálható volt mindig utólag az a munka, amit keresés közben Demivel végeztünk. 

Az pedig, hogy Demivel kerületeken keresztül nyomában voltunk Áronnak, rendkívül büszkévé tesz. Elsősorban azért, mert ebben a nyomkövetésben szinte mindent megmutatott a kutyám, hogy mennyire profi és egyedülálló képességű kutya országos szinten is. 

Gyakorlatilag bemutatta a különböző talajviszonyokon; beton, susnyás, erdős, családi házas, belvárosi, külvárosi, szántóföldes nyomkövetés széles skáláját, ezen felül megmutatta azt, hogy mennyire képes zavaró nyomok, szagok közt is értékes munkát végezni. Megmutatta azt is, hogy, esőben, napsütésben, szélben, éjjel és nappal is tud nyomot követni. Azt is láthatták azok, akik követtek minket, hogy mikor használ légszimatot, és mikor súrolta az orra betont, amikor épp talajszimatot használt.  Mindig azt, ahol több volt a szagmaradvány. Azt is láthatták, hogy Demit nem lehet irányítani nyomkövetés közben, ő az orra után megy, mindig és minden körülmények közt tette a dolgát, órákon keresztül, rendületlenül. Nyomot követtünk a Hungária krt-on, és a TSZ szántóföldjén is, sokszor olyan iramban, hogy bizony a mögöttünk haladóknak rendesen fel kellett kötni a nadrágot, hogy tudják tartani velünk a lépést. :) Azt hiszem, van miért büszkének lennem a kutyámra, mert ennél a munkánál komolyabb vizsga jelenleg nemzetközi szinten sincs, mint amit mi ez alatt a hét alatt letettünk az asztalra. 16 órányi nyomkövetés, mindenféle talajviszonyok közt, mindenféle zavaró nyommal, mindenféle időjárási körülmények közt, mindenféle napszakban, úgy hogy utólag kontrollálható munkát tudtunk bemutatni, és a keresés végül sikerrel is végződött, mert egy kiskutyus visszatalált a gazdáihoz végre! 

Aki pedig kíváncsi, az megnézheti a Facebook oldalunkon  a keresést időrendileg is, hiszen ott naponta megosztottam a keresés aktuális állapotát a poszt alatti hozzászólásaimban, nem tudván azt, hogy következő napon hol fogják Áront látni!

 

Kapcsolódó média megjelenéseink:

gallery/aron_otthon
gallery/aron_